Elmesélt történelem
Ez a lap azoknak szól, akik szeretnének eligazodni a múlt történéseinek a táján, ha mégúgy megkopottak is azok.

Nolblog Saját blogom Segítség

Feltöltök

blogolok videót képet hangot

Vissza az időben, Bábel tornyáig

Harcos, sarló alakú ( falx daciae) karddal. Adamclisi

 

Én nem vagyok nyelvész, csak jóérzésemre hagyatkozva boncolgatom most röviden a dákok nyelvét és a róluk szóló feljegyzéseket. Ameddig olyan kijelentések is elhangzanak, hogy a dák népnév a gyík szavunkkal kapcsolatos (1), véleményem szerint eredményre vezetőbb lenne, ha a Bábel tornya talapzata alatt kapirgálnánk bizonyíték után kutatva, és békén hagynánk a székelyeket.

Csak feltevések léteznek arra vonatkozóan, hogy a román nyelv megőrzött dák eredetű szavakat is. A feltevéstől a kijelentésig pedig csupán a tendenciózus ( hogy ne mondjam bombasztikus) interpretációt kedvelő nyelvészek jutottak el. Az ă magánhangzó (ami körülbelül úgy hangzik mint az angol about szó első magánhangzója, de hangsúlyosan) Európában csak a román és az albán nyelvben fordul elő. (Ez további találgatásokra ad alkalmat, mert figyelembe kéne vennünk az illíreket is.) Elsősorban a BRT és a BRZ mássalhangzókhoz kapcsolódó ă magánhangzóval alkotott szavak a “gyanusak”. A GR és PR mássalgangzókhoz csatolt ă-vel alkotott szavak már azonosságot mutatnak az albánnal, ám ezekre a szavakra sincs még konkrét etimológiai magyarázat. Feltételezhető, hogy egy, a Balkánon élő népcsoport nyelvéből kerültek a románba. (2)

„ De materia medica” – pimpernel ( Anagallis arvensis)
Cercer, cerceraphron, kerker, kerkeraphron megnevezéssel szerepel

Sokan hivatkoznak a ciliciai Pedanios Dioskurides (3) botanikus könyvében szereplő növények nevének géta-dák eredetére. Ám ez (“ De materia medica”) Pamphylos munkájának ( K.u 65 körül) a másolata. Plinius a “Naturalis Historia”-ban emlíést sem tesz erről a műről, és nem szeretném itt részletesen levezetni, de több kutató a benne szereplő “barbár“ szinonímák listáját III. századi betoldásnak véli. Ezek a nevek azért sem tekinthetőek tisztán dák eredetűnek, mert a Dunától északra ekkor még latin és görög nyelvű kolonisták is éltek. Értelmetlen dolog “elvetni a sulykot”, egy olyan történelmi ténnyel szembesülünk itt, amire még senki sem talált magyarázatot. Két évszázados római megszállás nem írthatott ki nyomtalanul egy nyelvet, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy a dák lakosságnak csupán a 14 %-a volt latin nyelvű fennhatóság alatt, és az itt élő római légiósok és auxiliárok nagytöbbsége sem beszélte jól a latint. Amit biztosan elmondhatunk az az, hogy a görögök gétáknak, a latin nyelvű történeti munkák pedig dákok nevezik a Románia területén élő ókori népet.

Sztrabón ( K.e 64- K.u 23 ) „Geographika” munkájában (4) egy rövid magyarázatot találunk : “ A dákok nyelve azonos a gétákéval” majd hozzáteszi, hogy a görögök közt ismertebbek az Iszter (Duna) két partján élő géták, akik a trákokkal keveredtek. 
Lucius Annacus Florus ( K.u.I.század második fele), Gentulus hadjáratáról írt rövid történetében (5) a dák törzseket a Duna és a Déli-Kárpátok közé helyezi.

“ A dákok elválaszthatatlanok a hegyektől. Onnan, Cotisonis király vezetése alatt szoktak lejönni és pusztítani a szomszédos területekre, amikor a Dunát befagyasztja a fagy, és a két partot összeköti. Augusztus császár elhatározta, hogy eltávolítja ezt a népet, amihez nagyon nehéz közeledni. Elküldte Lentuluszt, és elzavarta őket a Duna túloldalára. Az innenső oldalra garnizonokat rakott. A dákokat akkor nem győzték le, csak visszaverték és szétszórták őket” 

Marcus Junianus Justinus ( K.u.III.század)(6) így ír a dákokról:
"Daci quoque suboles Getarum sunt ( A dákok a géták egyik ága –“hajtása”)

Még Marcus Porcius Cato-t (Cato Censor) szeretném megemlíteni.”Origines” című munkáját jobbára csak más írok idézeteiből ismerjük. Egy Philippe Briet ( 1601-1668) nevű jezsuita geográfus (7) a következőket idézi Cato művéből:
Cato in originibus Danos eosdem esse cum Dacis scripsit”-Cato az Eredetben azt írja, hogy a dániik azonosak a dákokkal.
Majd lejjebb,

“Cato in originibus dictum esse vult a Danis qui iidem sunt cum Dacis” – Cato az Eredetben úgy tartja, hogy a Dunát a dániikról nevezték így, akik ugyanazok a dákokkal 

Valószínű, hogy Briet emlekezetből idéz, vagy csak félreértésből keveri ide a dániikat ( dánok?), mert se Tacitusnál, se az eddig ismert északi írásokban nem találjuk ezt a Cato idézetet.

A Balkánon, valamint a Duna mentén élő trákok, géták valamint illírek közeli szomszédságban éltek a mediterráni görögökkel és rómaiakkal, egybefonódó de mégis különböző evolúcióval és tradícióval kapcsolódott hozzájuk egy északabbra élő nép, aki lehet, hogy csak kiejtésbeli különbségekből eredően kapta a dák elnevezést.

……………………. 

1. „ A dák népnév, bár "daha" változatában a "szaka" megfelelője is lehet, a magyar gyík szóval is kapcsolatos, amely előfordul nyelvünkben dék, dik, gyékk, gyikk alakban is.” ( Bíró Lajos: A MAGYAR RÉGMÚLT TITKAI
MÁSODIK RÉSZ: A SZKÍTA-MAGYAR ROKONSÁG, III. Dákok és székelyek)
2. Csak érdekességképp említem meg a többek által dák eredetűnek tartott „mămăligă” (mamaliga, puliszka) szót, amely az albán “mëmeligë” megfelelője. Mi köze viszont az amerikai kukoricához? Semmi. Régen így nevezték a köleskását. Van viszont a románban egy szó, amit a világ egyetlen nyelvére sem lehet lefordítani. Ez a „doina”, a vágy, a sóvárgás, a bánat, a szerelem és a lázadás egyvelege, ám még ez sem fedi teljesen valódi jelentését.
3. Kr.u.I.században élt, a kisázsiai Cilicia ókori tartomány Anazarba nevű városában született.
4.Sztrabón. „Geographika" VII.Könyv 3:13
5.Justinus “ Historiarum Philippicarum T.Pompeii Trogi Libri XLIV In Epitomen Redacti”
6.Florus “Bellum Thracicum” XXVIII (IV, 12, 18-19)
  “18. Daci montibus inhaerent. Inde Cotisonis regis imperio, quotiens concretus gelu Danuuius iunxerat ripas, decurrere solebant et uicina populari.”
  19. Visum est Caesari Augusto gentem aditu difficillimam summouere. Misso igitur Lentulo ultra ulteriorem perpulit ripam; citra praesidia constituta. Sic tum Dacia non victa, sed summota atque dilata est.”
7 „Parallela geographiae veteris et novae” II.Könyv,V.fejezet -Historica descriptio Daciae




0
1 Jelentkezz be a szavazáshoz!

Hozzászólások

Eddig 8 komment érkezett ()

1. Nagy Attila (Puli)
2009. 10. 19. 11:59

Az a honlap, minek megadtam a linkjét, tartalmaz egy olyan történelmi munkát, mely a románokat, a Balkánról felvándorolt pásztor népnek tartja, kik az albánokkal, makedónokkal, és ehhez hasonlókkal rokonok. Érdekes ezen népek, a románokat rokonoknak is tartják.

Nem olvastam, de tényleg láttam egy cikket, a Székely Hírmondóban, hogy a székelyek a dákok leszármazottai lennének, - hát ezt én egy kicsit meredeknek tartom.

A legjobban azt élvezem, amikor olyat olvasok, ortodox teológusok írásából, hogy a latinítástól, őket a hideg rázza.

2. RoMaria (szerkesztő)
2009. 10. 19. 12:07

A XVII-.XVIII.századi Letopisetul Cantacuzinesc így is írja le a románok bejövetelét a Balkánról.

3. Nagy Attila (Puli)
2009. 10. 19. 12:37

Na ez érdekes, hogy a mamaligának az albánhoz is köze lehet. A Szabadkai Rádió magyar adásának egyik szerkesztője, Pálfi, említette, a mamaligat, és én felvilágosítottam, hogy az román szó, hát akkor ő ott a volt Jugoszláviában, nyugodtan vélhette albán szónak is, - persze a puliszkára értette. Igaz, hogy Szabadkától nem messze, most már nem tudom, hogy milyen völgyben románok is élnek, tehát onnan is vehette.

4. RoMaria (szerkesztő)
2009. 10. 19. 12:53

A román és az aromán nyelv szétválását a IX.-XII.századra teszik. A meglenitarománt a bálkán déli reszén beszélik még, a romántól való szétválása a XIV.században következett be, az isztroromán nyelvet Horvátországban beszélik de már szerepel az „ Red Book on Endagered Languages” –ben, az UNESCO felvette a kihalóban levő nyelvek közé. Sokszor az etimologia segítségére sem kell hagyatkozni, tisztán lehet érteni az arománok nyelvét, akik magukat saját nyelvükön makhidon-nak, a románokat arman-nak neveznek.
Eu sunt român Arománul- Io hiu arman

5. RoMaria (szerkesztő)
2009. 10. 19. 13:13

A Vajdaságban, a Timoc völgyében és Vidin környékén élnek a vlaskik, a Román Tudományus Akadémia egy 2002-es felmérés alapján 60.000 –re teszi a számukat. Rumân-nek mondják magukat, és a román egy arhaikus változatát beszélik pl. a háznak CASA helyett COLIBA-t (kunyhó) mondanak

6. Atlasz
2009. 10. 19. 16:38

Nehéz lehet ilyen konkrétumokból megbízható általánosításig jutni.

7. medve1942
2009. 10. 19. 18:16

Szóval, a vlaskiknál COLIBA a kalyiba...:-) A vlaski nekem a régi vlach, voloch stb. kicsit cigányos form,ájának tűnik, az oláhcigány az én emlékeim szerint vlaski rom. (De majdnem ötven éve volt, hogy Hutterertől cigányul tanultam...)
Csodálkoznék, ha Cato a skandináviai dámokra gondolt volna, inkább a homéroszi danaoszokról lehet szó, mert a régi tudósok szerettek így etmologizálni.
A román a+felette pici u betűről eszembe jut Lőrincz úr, az utolsó és első budai magánantikvárius a hatvanas évek elejéről. Művészetfilozófiát tanult valaha Kolozsvárt. Egystzer azt mondtam neki, hogy szeretem "Bránkúzit". BRÖNKUS! - mondta zordan. - Ha szereti, tanulja meg a nevét!

8. maxval bircaman HFJDFHCJ
2009. 10. 19. 18:57

"Európában csak a román és az albán nyelvben fordul elő"

meg a bolgárban, meg a törökben...

Írja meg véleményét, kérdéseit!

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneve, itt bejelentkezhet.

Hozzászólás:
 
Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.